• Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Français

1%

KORINTA Alapítvány
Adószám: 18453661-1-06

Együttműködő támogatóink

Szeged város

Szeged Város

Önkormányzata

 

 

 

 

ÉTA Országos Szövetség

Díjak

Délmagyarország

Presztizs Díj 2010

"Szülőklub", hogy panaszkodhassunk valakinek!(persze csak írásban, bármiről)

Hello!Ezen a héten nagy volt

Hello!Ezen a héten nagy volt a nyüzsgés nálunk. Hétfőn kezdődött a tábor az oduban. A hétfő nagyon jól eltelt rajtunk, nagyon élveztük a dolgot. Délután mindent összekészítettem a gyerkőcnek másnapra, erre este baleset érte és össze kellett ölteni a száját. Eredmény: Nem mehettünk másnap, sem a következőn és az az utánin sem. Péntek lett a mi napunk! Gergőm nagyon élvezte a dolgot és én nagyon elfáradtam vele együtt. Vártak minket és örültünk hogy ott lehettünk. Két nap alatt Gergő olyan dolgokat is megcsinált amit otthon nem.Jó lett volna az egész hét:( Várom az új tanévet és addig én dolgozom otthon vele. Kitaláltam pár újdonságot neki a bölcsis munkák mintájára.

Szombat nagyon nehéz nap volt nekem, mert még nem hagytam otthon a kicsit hosszabb időre. Nagyon jó dadusunk van pedig(a nagynéni)aki imádja és akit ő is nagyon szeret.Esküvőn voltunk és szerintem egy ekkora gyereknek nincs ott dolga. A templomban úgysem tudott volna nyugton lenni és a lagziban meg elég nagy hangzavar volt. Pedig sokan szerették volna látni, naná hiszen olyan édi:)Sokat gondoltam rá a nap folyamán és nagyon jó volt mikor hazaértünk és édesen aludt az ágyában. Megnyugodtam hiszen minden rendben volt. Már előre tartok tőle, hogy én nehezebben fogom elengedni őt mint ő engem. Szerencsére még addig van időm. :)

Látom én indítom a

Látom én indítom a panaszkodást. :) Írhatnék arról, hogy meleg van és alig kapunk levegőt, vagy arról ,hogy meleg van és alig tudom tartani Gergőm napirendjét. Semmit nem akar csinálni csak a medencében ülni, ami oké is lenne ha a tanulásra is rá tudnám venni egy kicsit. De nem.
Az első panaszos bejegyzésem legyen az, hogy nem kapunk szakvéleményt Gergőről, miért nem? Mert még kicsike. Nem megállapítható, hogy mi lehet a baj. Pedig baj az van. Az orvosok nem mondanak semmit, mert nem tudnak azok semmit.Voltam sok helyen de mindenhol elhajtanak vagy ugyan azt mondják. Mivel papírom nincs így semmiben és semmivel nem támogatnak. Magam vagyok, de tudod mit majd én magcsinálom, megteszek mindent ahogy eddig is és lesz ami lesz. A párom egyszer azt kérdezte ha feltalálnának egy gyógyszert amit ha beadnak a gyerekem " normális" lesz akkor mit tennék.Ez baromi nehéz kérdés igaz, mert ha igen, elveszíteném őt aki ő most,és aki imádok, de kapnék egy gyereket aki olyan amiről álmodtam,aki biciklizik mellettem, akivel kergetőzünk az udvaron, és normálisan csináljuk a normális dolgokat.De ha nem akkor maradna ez a küzdelem minden és mindenki ellen,egy lassú folyamat ami semmilyen szempontból nem ideális, de ő ő maradna.Persze én vacillálhatok ezen jó darabig, de könnyebb helyzetben vannak e azok akiknek az autizmussal élő gyermekük nem ezen a perifériáján mozog az autizmusnak? Akik (és kérem ne vegye senki a szívére nem bántásból)ijesztőbbek az átlagnak?!Ők is átgondolnák, mert olyan emberről van szó aki hozzájuk tartozik így is és a világ közepe,mert az ő gyerekük.

Post new comment

CAPTCHA
This question is for testing whether you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.
Image CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.